Völgyi Katalin cikke megjelent a Statisztikai Szemle márciusi számában

2021.03.18 | 11:21
Völgyi Katalin cikke megjelent a Statisztikai Szemle márciusi számában

Statisztikai Szemle, a Központi Statisztikai Hivatal havonta megjelenő tudományos folyóirata, 99. évfolyam 3. szám 266–287. oldal, közzététel: 2021. március 9.

Kínai és indiai transznacionális vállalatok befektetései Magyarországon 

Völgyi Katalin 

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a kínai és indiai vállalatok magyarországi befekteté-seit, azok fő jellemzőit és a magyar kormány ún. „Keleti nyitás” politikájának szerepét e beruházá-sok alakulásában. A szerző a két ázsiai óriásgazdaságból származó befektetések ágazati megoszlá-sával, piacra lépésük módjával és motivációival foglalkozik. Mindkét ország vállalatai számára az autóipar a legvonzóbb ágazat, de a kínaiak szívesen fektetnek be az információ- és kommunikáció-technológiai (information and communications technology, ICT) termékgyártó (elektronikai) és -szolgáltató, illetve a megújulóenergia-ágazatokba is, az indiaiak pedig az információtechnológiai (information technology, IT) és az üzletifolyamat-kiszervezési (business process outsourcing, BPO) szolgáltatásokba, valamint a vegyiparba. Elsősorban zöldmezős beruházások vagy felvásárlások útján lépnek be a magyar piacra, és dominánsak a piac-, illetve stratégiaieszköz-kereső motiváció-ik. 2010 után a Keleti nyitás politika pozitívan befolyásolta számos Magyarországra „újonnan érkező” kínai és indiai befektető lokációválasztását, illetve a hazánkban már letelepedettek bővítőberuházásait.

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »