Somai Miklós Brexit mögötti összefüggésekről szóló tanulmánya megjelent a Romanian Journal of European Affairs júniusi számában

2021.05.31 | 14:07
Somai Miklós Brexit mögötti összefüggésekről szóló tanulmánya megjelent a Romanian Journal of European Affairs júniusi számában

Vol. 21, No. 1, June 2021 © published by the European Institute of Romania, 2021

Deep Causes behind Brexit

Miklós Somai

Abstract:

In an in/out referendum, held on 23 June 2016, the British electorate chose to leave the European Union. This paper uses the information and scientific outputs accumulated since the vote to explore and explain the deeper reasons behind Brexit. Key findings can be grouped in two categories. First of all, there are centuries long-standing endowments/factors – like history, geography, or differences in law or traditions, and, closely related to these, the legendary obsession with sovereignty and free trade – which have always been major drivers in influencing the British attitude towards Europe and have generally been reflected, in aspirations for a looser cooperation. Second, there are more recent factors – however, being around for the last 30-40 years – like changing balance of power (i.e., rising German influence) in the European institutions, or growing inequality in income, wealth, and opportunities, which may have been pushing some voters towards rejecting the status quo and embracing disruption as occasion emerged.

Keywords: Brexit, European Union, euroscepticism, Germany, inequality, sovereignty, trade, United Kingdom.

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »