Lakócai Csaba cikke megjelent a Budapesti Corvinus Egyetem Köz-Gazdaság című tudományos folyóiratában

2021.03.22 | 12:38
Lakócai Csaba cikke megjelent a Budapesti Corvinus Egyetem Köz-Gazdaság című tudományos folyóiratában

Vol 16, No 1 (2021): Published: 2021-03-08

A fejlődés és fejlettség sokfélesége a számok tükrében

A GDP és néhány alternatív mutató értékének összevetése a világ országaiban

Lakócai Csaba

 

Abstract

A közgazdaságtani gondolkodásban az elmúlt fél évszázad során fokozatosan teret nyert az a nézet, miszerint újra kell gondolni a gazdaság feladatait és célját, feladva a termelékenység és fogyasztás vég nélküli növekedésébe vetett hitet. A kezdetben még csak néhány elméleti kutató körében terjedő meggyőződést a 2008-as pénzügyi válság óta már több politikai döntéshozó is magáénak vallja, jóllehet egyelőre szerkezeti korlátai (is) vannak a gazdaság másfajta, fenntarthatóbb pályára állításának. Egy, a közeljövőben esedékes strukturális változásban kulcsszerepet kap az, hogyan és mivel mérjük a makrogazdaság teljesítményét. Jelen tanulmányban a GDP, mint a legelterjedtebb makrogazdasági mutató kerül összevetésre néhány alternatív fejlettségi-jól(l)éti mutatóval statisztikai adatok alapján, rámutatva a fejlődés különböző megjelenési formáinak összetettségére, amit a jövőben a jelenlegi gyakorlathoz képest jobban figyelembe kell venni a fenntarthatóság érdekében.


Within the economic thinking, an opinion on the necessary reconsideration of the mission and objectives of the economy has gained ground over the past half century, giving up the belief in the infinite growth of productivity and consumption. Initially, this was only the conviction of a few theoretical scholars, but since the 2008 financial crisis, some decision makers agree with this thinking. However, there are still systemic limitations of switching the economy to a more sustainable path. In future structural transition, the question of how to measure the macroeconomic performance will be a key issue. In this paper, GDP, as the most broadly used economic index, is compared with some alternative welfare and wellbeing indices based on statistical data, underscoring the complexity and diversity of the different dimensions of progress and development. Decision makers should consider the latter fact more in the future than they do today.

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »