Kutatóink fejezeteivel megjelent a Mobilitás Kutatási Centrum eredményeit bemutató ikerkötet

2021.02.16 | 11:28
Kutatóink fejezeteivel megjelent a Mobilitás Kutatási Centrum eredményeit bemutató ikerkötet

A köteteket szerkesztette: Kovách Imre, Argumentum Kiadó, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2020.

Mobilitás és integráció a magyar társadalomban

A kötet egy többéves kutatási program eredményeként közöl elemzéseket a magyar társadalom integrációjáról 2015-ös és 2018-as adatfelvételek alapján. Az olvasó egymással összefüggő elemzéseket olvashat, amelyek mind arra keresik a választ, hogy az integráció/dezintegráció mértéke és jellegzetességei, hogyan befolyásolják a társadalom egyenlőtlenségeit, milyen utak nyíltak az ezredfordulót követően a társadalmi státusz, a lakóely vagy lakás változtatására, az előnyök érvényesítésére, a hátrányok ellensúlyozására, vagy hogy mindezek leginkább oly módon összegződnek-e, hogy a változtatás valójában esélytelen maradt.

 


Bakó Tamás - Kálmán Judit: Változott-e az ingázásban a nemek közötti egyenlőtlenség? pp. 193-219

Boza István - Csáki Anikó - Ilyés Virág - Köllő János - Kőműves Zsófia - Márk Lili - Mészáros Mercedesz: Keresleti korlátok a börtönből szabadultak reintegrációjában pp. 249-291

 

 

Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban


A kötet tanulmányait a magyar társadalmat integráló/dezintegráló mechanizmusok elemzése köti össze. A rendszerintegráció, a társadalmi integráció és a személyközi integráció szintjein elemzik az integrációs mechanizmusok működését és annak hatásait. Integrációs mechanizmusoknak tekintik azokat az intézményi, csoportos esetleg egyéni cselekvéseket, beállítódásokat, képzeteket, értékeket és normákat, amelyek létrehozzák, javítják, lehetővé teszik az integráció szereplőinek együttműködését, növelik az összetartozás érzetét, csökkentik vagy megelőzik az integrációval kapcsolatos kommunikáció zavarainak és a konfliktusok kialakulásának lehetőségét vagy elmélyülését. A társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozó tanulmányok megkerülhetetlen jelentőségű kutatási eredményeket adnak közre a rétegződés és integráció kapcsolatáról és a politikai integrációról, a redisztribúciós mechanizmusok integratív és dezintegratív következményeiről.


Pálné Kovács Ilona. A kormányzás területi (közép) szintjének integrációs szerepe. pp. 137-166

 

 


A kép forrása: a Társadalomtudományi Kutatóközpont facebook oldala

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »