Köllő János és Reizer Balázs tanulmánya a Közgazdasági Szemle áprilisi számában

2021.04.14 | 11:50
Köllő János és Reizer Balázs tanulmánya a Közgazdasági Szemle áprilisi számában

LXVIII. évf., 2021. április (345—374. o.)

A koronavírus-járvány első hullámának hatása
a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére

Köllő János - Reizer Balázs

Tanulmányunkban a KSH munkaerő-felmérése és havi teljesítménystatisztikája segítségével vizsgáljuk a koronavírus-járvány első hullámának azonnali gazdasági hatásait. A mikroadatok vizsgálata lehetővé teszi, hogy az aggregált statisztikáknál részletesebben mérjük fel a gazdasági visszaesés által okozott károkat. Az eredmények a 2008-2009-esnél is súlyosabb visszaesésre és az egyenlőtlenség növekedésére utalnak. A diplomások az átlagnál jobban vészelték át a válságot: körükben kisebb volt az állásvesztés valószínűsége, nagyobb arányban tértek át távmunkára, és az őket alkalmazó cégek árbevétele is kevesebbet esett. A külföldi tulajdonú exportáló vállalatok árbevétele az átlagosnál nagyobbat zuhant márciusban, de nyárra már megközelítette a kora tavaszi értékét. Ezzel szemben a magyar tulajdonú cégek visszaesése lassabb, de tartósabb volt.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E0, J0, L0.

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »