Kerényi Ádám és Biró Péter cikkei a Hitelintézeti Szemle márciusi számában

2021.04.06 | 08:21
Kerényi Ádám és Biró Péter cikkei a Hitelintézeti Szemle márciusi számában

Hitelintézeti Szemle, 20. évf. 1. sz. 2021. március

Kiútkeresés a digitális pénzügyi innovációk labirintusában –
A digitális pénzügyi rendszer szabályozási kihívásainak csapdája

Müller János - Kerényi Ádám

Tanulmány, pp. 103–126.

 

A pénzügyi rendszerben forradalmi gyorsasággal megjelenő digitális pénzügyi in-novációk szabályozási feladatait, kényszerét követjük nyomon. Meg kell teremteni a pénzügyi közvetítő rendszer versenyképességének és biztonságának feltételeit a digitális korban. Ennek megismeréséhez folyamatában követjük, hogyan jutnak el a szabályozók az ősrobbanás jellegű piaci megjelenéstől, az ébredésen és eszmélésen át a cselekvési kényszert kiváltó szembesülésig. Ekkor következik a feladat-meghatá-rozás időszaka. A hatékony szabályozáshoz a mögöttünk lévő időszak tanulságainak elemzése és a pénzügyi közvetítő rendszer lehetséges jövőképének felvázolása egy-aránt szükséges. Kettős feladatot kell elvégezni: a versenyképesség igényli a digitális fejlődés zavartalanságát, miközben a pénzügyi közvetítő rendszer működését nem sérthetik a digitális pénzügyi innovációk előnyösebb működési feltételei. Az azonos tevékenységek azonos szabályozásának elvét érvényre kell juttatni. A szabályozásban egyensúlyt kell teremteni e két érdek között, aminek hiánya szabályozási arbitrázst és aszimmetriát eredményez. Ellenőrizni kell a pénzforgalmi szolgáltatásokat ki-szolgáló technológiai innovációkat, a mesterséges intelligencia szabályozását és az adatvédelmet. A kiútkeresés és a kívánatos szabályozás folyamatát megzavarta a COVID19 globális járvány, melynek gazdasági, pénzügyi következményei e folyamat egyes szakaszait gyorsították, míg hatásuk máshol lassító volt.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E58, G18, H21, O16, O36, O38

Kulcsszavak: FinTech/BigTech szabályozás, arbitrázs, aszimmetria, adatvezérelt folyamat, jövőkép, adózás, társadalmi hatások

_________________________________________________________________________________

Milgrom és Wilson munkássága az aukciók elméletében
és gyakorlati alkalmazásában

Biró Péter – Magyarkuti Gyula

Esszé, pp. 127–151.


Jelen esszé betekintést kíván nyújtani a nem szorosan ezzel foglalkozó olvasó szá-mára a 2020. évi közgazdasági Nobel-díjasok, Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson szakterületébe, az aukcióelméletbe. Ahhoz, hogy megértsük, milyen megfon-tolásokból és milyen céllal kapták a Nobel-díjat, érdemes egyet hátralépve, nagyobb távolságból nézni a közgazdaságtan e területére. Emiatt nem kifejezetten csak az ő nevükhöz kötődő eredményekről számolunk itt be, hanem áttekintjük az ide vezető utat is. Végül kitekintést adunk a témakör jövőjére nézve, a mérnöki közgazdaságtan és piactervezés interdiszciplináris területeinek rövid ismertetésével.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C78, D44, D47

Kulcsszavak:  aukció,  játékelmélet,  mechanizmustervezés,  piactervezés,  mérnöki közgazdaságtan

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2021 Május

Kiemelt híreink

Call for Papers - 12th Annual Financial Market Liquidity Conference - Budapest, Hungary 11-12th November 2021

Call for Papers - 12th Annual Financial Market Liquidity Conference - Budapest, Hungary 11-12th November 2021 The Department of Finance, Corvinus University of Budapest and the Game Theory Research Group, Centre for Economic and Regional Studies are organizing the Annual Financial Market Liquidity Conference for the twelfth time. This year, Corvinus University of Budapest hosts the conference both onsite as well as on a virtual conferencing platform allowing for a hybrid and flexible format.

Egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai? - Szigetvári Tamás válaszol a Portfolio KRTK Blogjában

Egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai? - Szigetvári Tamás válaszol a Portfolio KRTK Blogjában Tíz éve, 2011 tavaszán rengette meg az arab tavaszként aposztrofált forradalmi hullám a Közel-Kelet és Észak-Afrika autoriter rezsimjeit. A Tunéziában kipattant szikra Egyiptomban, Líbiában, Jemenben, Szíriában és Bahreinben is komolyan megrengette az addigi politikai berendezkedést, de szinte az összes arab országban a kormányzat elleni tüntetésekhez, utcai demonstrációkhoz vezetett. Az arab tavasz elsődleges oka a romló életkörülményekben, a perspektívák hiányában volt keresendő – de vajon egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően változott-e a helyzet, javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai?

Fertő Imre és Štefan Bojnec cikke megjelent a NEW MEDIT szakfolyóiratban

Fertő Imre és Štefan Bojnec cikke megjelent a NEW MEDIT szakfolyóiratban Published online: 6 April 2021 in New Medit, A Mediterranean Journal of Economics, Agriculture and Environment, Vol 20 N. 1 (2021)

További híreink »