Szunomár Ágnes írása a feltörekvő ázsiai országokból származó multinacionális vállalatok magyarországi tőkebefektetéseiről a Portfolion

2020.11.18 | 08:52
Szunomár Ágnes írása a feltörekvő ázsiai országokból származó multinacionális vállalatok magyarországi tőkebefektetéseiről a Portfolion

Vajon mit akarhat egy kelet-közép-európai országban egy kínai, koreai, vagy épp egy indiai vállalat? Miért éri meg (megéri-e) nekik itt befektetni és milyen szempontok szerint választanak a régió országai közül: pusztán gazdasági szempontok vezérlik őket, vagy az intézményi, sőt, helyenként a politikai tényezők is szerepet játszanak? És miért éri meg (megéri-e) nekünk idecsalogatni e feltörekvő vállalatokat: az újonnan létrejövő munkahelyeken túl keletkeznek-e pl. e vállalatok működése révén új lokalizációs előnyök is?

Az ázsiai vállalatok előtt a kaput megnyitni nem kell félnetek jó lesz

Szunomár Ágnes, KRTK VGI

"Ami a feltörekvő országokból származó multinacionális vállalatokat (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: feltörekvő vállalatok) illeti, globális szerepük az utóbbi évtizedekben gyorsan növekedett. Bár e vállalatok többsége saját szomszédos régióiban, azon belül is elsősorban fejlődő országokban eszközöl beruházásokat, jelenlétük a fejlettebb régiókban -Európát is beleértve - az elmúlt két évtizedben egyre láthatóbbá válik. Mióta Kelet-Közép-Európa is nyitottabbá vált ezen új üzleti lehetőségek

iránt (a 2000-es évek elejétől, különösen a 2008-as válság éveit követően) a feltörekvő vállalatok itt is megjelentek befektetéseikkel. A feltörekvő térségekből érkező tőke állománya ugyan továbbra is elmarad pl. a nyugat-európai vállalatok beruházásaitól, a tendencia határozottan növekvő (lásd az alábbi ábrát). E vállalatok stratégiái, azok mozgatórugói természetesen sok esetben eltérnek egymástól, azonban felfedezhető közöttük számos hasonlóság is. S bár számos szempontból különböznek a fejlett világbéli társaiktól, bizonyos értelemben nagyon is hasonló célok vezérlik őket, mikor például hazánkba hoznak beruházást."

A kutatásról részletesebben olvashat a Palgrave Macmillan gondozásában rövidesen megjelenő Emerging-market Multinational Enterprises in East Central Europe című kötetben. A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal “Európán kívüli feltörekvő piacok multinacionális vállalatai Kelet-Közép-Európában” című projektje (K120053) támogatta.

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2020. november 18.

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »