Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok? - Reizer Balázs és Károlyi Róbert Viktor írása a Portfolio KRTK blogjában

2021.01.22 | 14:45
Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok? -  Reizer Balázs és Károlyi Róbert Viktor írása a Portfolio KRTK blogjában

A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?

"A téma iránt érdeklődök számára jól ismert tény, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya évről évre növekszik és 2019-ben már az összes álláshely körülbelül 3 százaléka volt betöltetlen. Ezzel párhuzamosan a kérdőíves felmérések szerint a menedzsereknek jelentős nehézségeket okoz az üres álláshelyek betöltése  (Brunello, Wruuk, pdf). Azonban a betöltetlen álláshelyek önmagukban nem jelentenek egyben munkaerőhiányt is. Közgazdasági értelemben azt hívjuk munkaerőhiánynak, ha a cégek hajlandók lennének kifizetni azt a bérszintet, amit a többi cég fizet, mégsem tudnak embert felvenni. A munkaerőhiányra panaszkodó kisebb és kevésbé termelékeny cégek fő problémája nem az, hogy nincs elegendő szabad munkaerő, hanem az, hogy nem tudnak olyan magas bért fizetni, mint a nagyobb cégek, és így nem tudják a potenciális munkavállalókat magukhoz csábítani."

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. január 22.

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »