Csak a halál biztos? - Munkahelyi balesetek Magyarországon - Köllő János írása a KRTK blogon a Portfolion

2021.02.05 | 08:02
Csak a halál biztos? - Munkahelyi balesetek Magyarországon - Köllő János írása a KRTK blogon a Portfolion

Az Európai Bizottság becslése szerint minden három és fél percben meghal valaki az EU-ban a munkájával összefüggő okok miatt, és évente több mint három millió ember szenved munka közben súlyos sérülést. Magyarországon 2017-ben százezer foglalkoztatottra két halálos és 640 súlyos, négy napnál hosszabb távolléttel járó baleset jutott. Vajon miért maradnak fenn a nagyon kockázatos gazdasági tevékenységek? Számíthatunk-e arra, hogy a piaci mechanizmus kiszorítja ezeket? Vagy nem lehetne-e állami beavatkozással, nagyon szigorú biztonsági előírások bevezetésével elejét venni, hogy emberek haljanak meg a munkahelyeken?

"Az, hogy egy balesetet bejelentenek-e, függ a munkavállalók és munkáltatók közötti erőviszonytól, továbbá attól, hogy a társadalombiztosítás hogyan kompenzálja az áldozatokat. A sok nem halálos sérülést regisztráló országokban az érintettek jelentős kompenzációra számíthatnak a munkahelyi balesetekre vonatkozó speciális biztosítás terhére, míg másutt (Közép-Kelet Európában szinte mindenütt) a balesetet szenvedők az általános társadalombiztosítási rendszer ügykörébe tartoznak, kártérítést a munkáltatótól követelhetnek, ami erőteljesen csökkenti a vállalatok bejelentési hajlandóságát."

 

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. február 4.

 

Az írás a 2020. decemberében megjelent Munkaerőpiaci tükör Baleseti kockázatok és bérek - elméleti megfontolások című fejezete alapján készült.

Címlapkép: Getty Images

 

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »