A házimunka miatt keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak? - A kérdésre Pető Rita és Reizer Balázs válaszol a KRTK Blogban a Portfolion

2021.04.29 | 10:02
A házimunka miatt keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak? - A kérdésre Pető Rita és Reizer Balázs válaszol a KRTK Blogban a Portfolion

Ugyan a nők bérhátránya folyamatosan csökken, még mindig kevesebbet keresnek, mint a velük megegyező foglalkozású férfiak. Ennek az egyik oka, hogy a nők kevesebbet használják a képességeiket a munkahelyen, mint a férfiak. Ez a különbség ráadásul a párkapcsolatban élő férfiak és nők között a legnagyobb. De mitől függ a munkahelyi képesség használat és miért használják kevesebbet a nők?

"A párkapcsolatban élő nők átlagosan heti 423 perccel több időt fordítanak házimunkára, mint férfi társaik (4. ábra). Ez a különbség önmagában véve is jelentősnek tűnik, de még szembetűnőbb annak fényében, hogy az egyedülálló nők és férfiak közötti különbség ennek csak  harmada (162 perc).

A házimunka és a munkahelyi képességhasználat közti negatív összefüggés azért érdekes, mert a munkaadó nem tudja, hogy melyik munkavállaló heti hány perc házimunkát végez. Ezért nem életszerű, hogy a munkaadó szándékosan kevesebb képesség használatot igénylő feladatot ad a azoknak a munkavállalóknak akik több házi munkát végeznek."

 

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. április 29.

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »