Töprengések címmel megjelent Kornai János új könyve

2021.03.14 | 11:32
Töprengések címmel megjelent Kornai János új könyve

HVG Könyvek, 2021.

Kornai János:   Töprengések

Milyen szerep jut a közgazdaságtudósoknak a történelmi pillanatokban?

Hogyan viselkedett volna Marx, ha a 20. században él Budapesten?

Miért kellene bátrabban oktatni a közgazdaságtant?

A mindenkori értelmiségi, tudós ember nem légüres térben létezik. Tudományterülete sürgető kérdéseinek megoldása mellett folyamatosan mérlegelni kényszerül, mi a szerepe az őt körülvevő világ alakításában. Mindegy, hogy a kommunista munkásmozgalom elméleti hátterének megalapozójáról van szó a 19. századi Londonban, esetleg Nagy Imre reformprogramját dolgozza ki 1956-ban Budapesten vagy éppen Kína gazdaságának piaci átalakulását segíti tanácsadóként – a gondolkodónak vállalnia kell a felelősséget elméleteinek és tetteinek hatásáért.

A Töprengésekben összegyűjtött gondolatébresztő előadásokban és véleménycikkekben Kornai János nemzetközileg elismert közgazdász, akadémikus, professor emeritus kíméletlen és őszinte (ön)kritikával tekint vissza sorsfordító időszakokra, a saját és kortársai döntéseire és szerepvállalására, valamint egyéb lehetséges viselkedésmódokra. A high tech korszakban talán minden eddiginél fontosabb, hogy a filantróp professzor útmutatása nyomán végiggondoljuk, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak a világ alakításában és a határaink feszegetésében.

 

 


>>> Olvasson bele a könyvbe!

 

Kornai János

KORNAI JÁNOS a Közgazdaságtudományi Intézet nyugalmazott kutatóprofesszora, a Harvard Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa. A Collegium Budapest – Institute for Advanced Study alapító főmunkatársa annak megszüntetéséig. Kilenc tudományos akadémia tagja, tizennégy egyetem díszdoktora, számos kitüntetés tulajdonosa. Az Ökonometriai Társaság, az Európai Közgazdasági Társaság és a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnöke, továbbá az MNB Jegybanktanács tagja volt.

 

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »