Szunomár Ágnes írása a feltörekvő ázsiai országokból származó multinacionális vállalatok magyarországi tőkebefektetéseiről a Portfolion
2020.11.18 | 08:52
Vajon mit akarhat egy kelet-közép-európai országban egy kínai, koreai, vagy épp egy indiai vállalat? Miért éri meg (megéri-e) nekik itt befektetni és milyen szempontok szerint választanak a régió országai közül: pusztán gazdasági szempontok vezérlik őket, vagy az intézményi, sőt, helyenként a politikai tényezők is szerepet játszanak? És miért éri meg (megéri-e) nekünk idecsalogatni e feltörekvő vállalatokat: az újonnan létrejövő munkahelyeken túl keletkeznek-e pl. e vállalatok működése révén új lokalizációs előnyök is?
Az ázsiai vállalatok előtt a kaput megnyitni nem kell félnetek jó lesz
Szunomár Ágnes, KRTK VGI
"Ami a feltörekvő országokból származó multinacionális vállalatokat (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: feltörekvő vállalatok) illeti, globális szerepük az utóbbi évtizedekben gyorsan növekedett. Bár e vállalatok többsége saját szomszédos régióiban, azon belül is elsősorban fejlődő országokban eszközöl beruházásokat, jelenlétük a fejlettebb régiókban -Európát is beleértve - az elmúlt két évtizedben egyre láthatóbbá válik. Mióta Kelet-Közép-Európa is nyitottabbá vált ezen új üzleti lehetőségek
iránt (a 2000-es évek elejétől, különösen a 2008-as válság éveit követően) a feltörekvő vállalatok itt is megjelentek befektetéseikkel. A feltörekvő térségekből érkező tőke állománya ugyan továbbra is elmarad pl. a nyugat-európai vállalatok beruházásaitól, a tendencia határozottan növekvő (lásd az alábbi ábrát). E vállalatok stratégiái, azok mozgatórugói természetesen sok esetben eltérnek egymástól, azonban felfedezhető közöttük számos hasonlóság is. S bár számos szempontból különböznek a fejlett világbéli társaiktól, bizonyos értelemben nagyon is hasonló célok vezérlik őket, mikor például hazánkba hoznak beruházást."
A kutatásról részletesebben olvashat a Palgrave Macmillan gondozásában rövidesen megjelenő Emerging-market Multinational Enterprises in East Central Europe című kötetben. A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal “Európán kívüli feltörekvő piacok multinacionális vállalatai Kelet-Közép-Európában” című projektje (K120053) támogatta.
⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2020. november 18.
Eseménynaptár
Kiemelt híreink
Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának Nobel Emlékdíj Konferenciája - 2021. március 11.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága által szervezett konferencia előadásai kitekintést adnak Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson aukcióelméleti munkásságához kapcsolódó hazai és nemzetközi kutatásokra.
- 2021.03.05.
- Tovább olvasom
Fertő Imre főigazgatói kinevezése
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete 2021. március 1-jei hatállyal megválasztotta a kutatóhálózathoz tartozó hat kutatóközpont, egy önálló kutatóintézet, továbbá a mintegy 150, egyetemeken, illetve egyéb közintézményekben működő önálló kutatócsoport adminisztrációját ellátó Támogatott Kutatócsoportok Irodája intézményvezetőjét. A kutatóhely-vezetői pályázatok kiírására az előző intézményvezetők megbízatásának lejárta miatt került sor.
- 2021.03.05.
- Tovább olvasom
Újraindul-e az iráni nukleáris megállapodás? - N. Rózsa Erzsébet írása a KRTK Blogban a Portfolion
Bár az amerikai külpolitikát általában egyfajta folytonosság jellemzi, Irán kérdésében a korábbi és a jelenlegi adminisztrációk között kifejezett nagy váltások követik egymást. Az Obama-kormányzat „kinyújtott kéz” politikáját Donald Trump „maximális nyomás” politikája váltotta. Majd a 2021 elején hivatalba lépő Joe Biden visszalépne az iráni nukleáris megállapodásba. Az elemzés az iráni nukleáris megállapodás lehetőségeit, bel- és külpolitikai, valamint regionális vonatkozásait veszi számba.
- 2021.03.03.
- Tovább olvasom