Szabó John szerint a jövő biztosan zöldebb lesz, de még nem lesz fenntartható

2021.03.22 | 08:08
Szabó John szerint a jövő biztosan zöldebb lesz, de még nem lesz fenntartható

A Világgazdasági Intézet kutatója a megújulóenergia-termelésről beszélt az e heti G7 Podcastban.

"A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2018-ban globális szinten az elektromos áram termelése a szén-dioxid-kibocsátás 42 százalékát adta, az EU-ban pedig a 33 százalékát. A teljes energiaszükségletünknek csupán a 11 százaléka származik megújuló forrásból.

A megújulók eddig alapvetően csak az elektromos áram termelésében tudták a fosszilis energiahordozókat kiszorítani, a hőtermelésre, fűtésre nagyon kicsi figyelem irányult ebből a szempontból. A szél- és a napenergia előretörése nagyon jelentős volt, de ettől elmaradt például a hőszivattyúk elterjedése, miközben ebben is lenne jelentős növekedési lehetőség.

A másik fő terület a közlekedés: ebből adódik a teljes üvegházhatású emisszió negyede. Azzal, hogy zöldítjük az áramtermelést, és eltoljuk a fogyasztást az elektromos járművek irányába, valamelyest csökkenthető a szennyezés."

Bucsky Péter - 2021. március 20. - G7 PODCAST

A beszélgetést a fenti cikkben beágyazott lejátszás gombra kattintva, vagy a a Spotify-on is meg lehet hallgatni.

 

A beszélgetés-sorozat korábbi vendégei voltak: Köllő János és Reizer Balázs, valamint Jelinek Csaba és Virág Tünde.

 

Címlapkép: Lítiumbánya Bolíviában. Fotó: AFP / Europress

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »