Sass Magdolna és szerzőtársai cikke megjelent a Közgazdasági Szemle júniusi számában

2021.06.08 | 13:53
Sass Magdolna és szerzőtársai cikke megjelent a Közgazdasági Szemle júniusi számában

A gyógyszeripari értéklánc sajátosságai Magyarországon Közgazdasági Szemle - LXVIII. évf., 2021. június (645—673. o.), DOI:10.18414/KSZ.2021.6.645, Tanulmány

Antalóczy Katalin — Gáspár Tamás — Sass Magdolna

A gyógyszeripari értéklánc sajátosságai Magyarországon

Az értékláncok hossza, összetétele, jellemzői és minősége alapvetően határozzák meg az egyes iparágak vállalati és makrogazdasági teljesítményét. Magyarországon a gyógyszeriparnak nagy hagyományai vannak, de az ágazat gazdaságot dinamizáló hatása korlátozottnak tűnik. Cikkünk célja a magyar gyógyszeripar sajátosságainak feltárása értékláncelemzés segítségével. Módszerünk részben input-output elemzésre építve kvantitatív, részben vállalati szakemberekkel folytatott interjúk alapján kvalitatív. Kutatásunk eredményeként megállapítottuk, hogy a gyógyszeripari értéklánc speciális, más ágazatokkal összehasonlítva viszonylag rövid, előremutató és hátramutató kapcsolatokkal rendelkezik; hozzáadottérték-hozzájárulása jórészt közvetett, és exportjának magas az importtartalma. Vállalati interjúinkból kiderült, hogy a statisztikai elemzés eredményei jelentős vállalati különbségek eredőjeként alakulnak ki: alapvetően különbözik az originális és a generikus értéklánc - rámutatva a gyógyszeripar másik fontos sajátosságára: az, hogy Magyarországon főképp generikus gyógyszerek gyártása folyik, s az originális szegmens nagyon kicsi, megmagyarázza a hazai értéklánc sajátosságait és korlátozott hatását a nemzetgazdaságra.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D22, F23.

 

 

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »