Mire mentünk a rezsicsökkentéssel? Weiner Csaba és Szép Tekla cikke a Portfolio KRTK Blogjában

2020.10.13 | 16:41
Mire mentünk a rezsicsökkentéssel?  Weiner Csaba és Szép Tekla cikke a Portfolio KRTK Blogjában

Nyolcadik éve minden hónapban láthatjuk a számlákon narancssárga alapon kiemelve, hogy mennyit takarítottunk meg a rezsicsökkentéssel. A lakosság ma már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági energiaárakra, a kormány pedig hosszú távon is fenntartaná a rezsicsökkentést. A 2013–2014-es kormányzati kampány már a múlté, a program azonban továbbra is hangsúlyos helyet foglal el a politikai diskurzusban. Érdemes ezért mérleget vonni: a program indokoltságától a szakpolitikai kontextuson át a pozitív és negatív hatásokig.

A 2010-es évek elején a rezsiköltség központi téma volt Magyarországon. Ez egyáltalán nem meglepő. A háztartások többet költöttek rezsire, mint élelmiszerre és alkoholmentes italokra, sokaknak hónapról hónapra komoly nehézséget jelentett a számlák befizetése, megugrott a hátralékos fogyasztók száma. A 2008–2009-es gazdasági válságot követően 2012-ben ismét csökkent a GDP, magas volt a munkanélküliségi ráta, sokakat terhelt a devizahitel. A jelenleginél is alacsonyabb volt az életszínvonal, és magasabb a szegénységi ráta, valamint az energiaszegénységben élők aránya. A háztartási energia ára az inflációt meghaladó mértékben nőtt. Vásárlóerő-paritáson mérve 2010-ben Magyarországon volt a legmagasabb az áram és a földgáz ára az EU-ban. Eközben a lakosság jellemzően elavult, alacsony energiahatékonyságú épületekben élt (bár ez a probléma továbbra is megoldatlan).

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2020. október 13.

Címlapkép: Getty Images

A cikk alapját egy 2020 tavaszán megjelent műhelytanulmány adja, amely további részletekkel szolgál a rezsicsökkentésről.

 

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2020 November