Kerényi Ádám és Biró Péter cikkei a Hitelintézeti Szemle márciusi számában

2021.04.06 | 08:21
Kerényi Ádám és Biró Péter cikkei a Hitelintézeti Szemle márciusi számában

Hitelintézeti Szemle, 20. évf. 1. sz. 2021. március

Kiútkeresés a digitális pénzügyi innovációk labirintusában –
A digitális pénzügyi rendszer szabályozási kihívásainak csapdája

Müller János - Kerényi Ádám

Tanulmány, pp. 103–126.

 

A pénzügyi rendszerben forradalmi gyorsasággal megjelenő digitális pénzügyi in-novációk szabályozási feladatait, kényszerét követjük nyomon. Meg kell teremteni a pénzügyi közvetítő rendszer versenyképességének és biztonságának feltételeit a digitális korban. Ennek megismeréséhez folyamatában követjük, hogyan jutnak el a szabályozók az ősrobbanás jellegű piaci megjelenéstől, az ébredésen és eszmélésen át a cselekvési kényszert kiváltó szembesülésig. Ekkor következik a feladat-meghatá-rozás időszaka. A hatékony szabályozáshoz a mögöttünk lévő időszak tanulságainak elemzése és a pénzügyi közvetítő rendszer lehetséges jövőképének felvázolása egy-aránt szükséges. Kettős feladatot kell elvégezni: a versenyképesség igényli a digitális fejlődés zavartalanságát, miközben a pénzügyi közvetítő rendszer működését nem sérthetik a digitális pénzügyi innovációk előnyösebb működési feltételei. Az azonos tevékenységek azonos szabályozásának elvét érvényre kell juttatni. A szabályozásban egyensúlyt kell teremteni e két érdek között, aminek hiánya szabályozási arbitrázst és aszimmetriát eredményez. Ellenőrizni kell a pénzforgalmi szolgáltatásokat ki-szolgáló technológiai innovációkat, a mesterséges intelligencia szabályozását és az adatvédelmet. A kiútkeresés és a kívánatos szabályozás folyamatát megzavarta a COVID19 globális járvány, melynek gazdasági, pénzügyi következményei e folyamat egyes szakaszait gyorsították, míg hatásuk máshol lassító volt.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E58, G18, H21, O16, O36, O38

Kulcsszavak: FinTech/BigTech szabályozás, arbitrázs, aszimmetria, adatvezérelt folyamat, jövőkép, adózás, társadalmi hatások

_________________________________________________________________________________

Milgrom és Wilson munkássága az aukciók elméletében
és gyakorlati alkalmazásában

Biró Péter – Magyarkuti Gyula

Esszé, pp. 127–151.


Jelen esszé betekintést kíván nyújtani a nem szorosan ezzel foglalkozó olvasó szá-mára a 2020. évi közgazdasági Nobel-díjasok, Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson szakterületébe, az aukcióelméletbe. Ahhoz, hogy megértsük, milyen megfon-tolásokból és milyen céllal kapták a Nobel-díjat, érdemes egyet hátralépve, nagyobb távolságból nézni a közgazdaságtan e területére. Emiatt nem kifejezetten csak az ő nevükhöz kötődő eredményekről számolunk itt be, hanem áttekintjük az ide vezető utat is. Végül kitekintést adunk a témakör jövőjére nézve, a mérnöki közgazdaságtan és piactervezés interdiszciplináris területeinek rövid ismertetésével.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C78, D44, D47

Kulcsszavak:  aukció,  játékelmélet,  mechanizmustervezés,  piactervezés,  mérnöki közgazdaságtan

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »