Jelinek Csaba és Virág Tünde a zsugorodó városokról beszélt a G7 Podcastjában

2021.02.22 | 14:23
Jelinek Csaba és Virág Tünde a zsugorodó városokról beszélt a G7 Podcastjában

2001 és 2011 között a magyar városok 75 százalékában regisztráltak demográfiai zsugorodást, tehát a városok ekkora arányára volt jellemző, hogy az emberek onnan trendszerűen elvándoroltak. A Szociológiai Szemle nemrég megjelent tematikus lapszáma – négy városban elvégzett négyéves terepmunkára épülő – tanulmányaiban azt a kérdést járja körül, hogy a magyarországi kis- és középvárosi zsugorodás hogyan befolyásolja a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve hogy ebből az ott élők mit érzékelnek, és hogyan reagálnak rá.


Stubnya Bence - 2021. február 20. • G7 Podcast

"A városokon belüli népességdinamika elemzésekor látványos volt, hogy vannak növekvő és csökkenő városrészek: az, hogy melyik társadalmi réteg hogyan érzékeli a zsugorodást, attól is függ, hogy melyik városrészben lakik és melyik társadalmi réteghez tartozik – mondta Virág Tünde, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa."


A beszélgetést a fenti cikkben beágyazott lejátszás gombra kattintva, vagy a a Spotify-on is meg lehet hallgatni. A beszélgetés alapját képező tanulmányt ide kattintva lehet elolvasni.

A beszélgetés-sorozat egy héttel korábbi (2020. február 13.) vendége volt Köllő János és Reizer Balázs, akik a Covid19 járvány első hullámának a magyar gazdaságra gyakorolt hatását elemezték.

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »