Járványszerűen terjed a koronavírus a tudományos életben - Orosz Ágnes írása a KRTK blogban

2021.04.09 | 15:16
Járványszerűen terjed a koronavírus a tudományos életben - Orosz Ágnes írása a KRTK blogban

Számszerű elemzés nélkül is kijelenthető, hogy a koronavírus témaköre uralja a hazai és nemzetközi médiát már több, mint egy éve. Az internetes tartalmak és persze a nyomtatott sajtó esetében is elképzelhetetlen, hogy úgy teljen el egy nap, hogy valamilyen kontextusban ne találkozzunk a kifejezéssel. A vírus magyarországi megjelenésekor, 2020 március elején már 6100 hír született koronavírus témában naponta a különböző magyar híroldalakon, és azóta is rendre a vezető hírek között találjuk a COVID-19 tartalmakat. Ez a tudományos kutatás esetében sincs másképp.

"Egyértelműen a koronavírus dominanciáját figyelhetjük meg a tudományos életben. A PubMed, az élettudományi és orvosi tudományos publikációk kereső rendszere szerint 2021 márciusára 110 ezernél is több COVID-19 (SARS-CoV-2) témájú tudományos cikket publikáltak mindösszesen alig több mint egy év alatt, és ez a szám folyamatosan és egyre nagyobb ütemben bővül. Hogy mennyire is nagy ez a szám? Összevetésként összesen 10000 tudományos tanulmány foglalkozik az ebolával és közel 30000 a rubeolával vagy a kolerával. 2020. szeptemberig a rangos New England Journal of Medicine folyóirathoz 30000 tanulmányt nyújtottak be, ami 16 ezerrel több, mint amit 2019-ben összesen ide küldtek be. Látható, hogy példa nélküli, ahogyan a COVID-19 átformálta a tudományt."

 ⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. április 9.

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »