Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez? - Fertő Imre, Benedek Zsófia és Szente Viktória írása a Portfolio KRTK Blogjában

2021.04.04 | 13:53
Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez? - Fertő Imre, Benedek Zsófia és Szente Viktória írása a Portfolio KRTK Blogjában

A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?

"Nem meglepő, hogy koronavírus válság idején megnőtt a helyi élelmiszerek termelését és fogyasztását támogató kezdeményezések száma, mint egy olyan megoldás, amely segíti az ellenállóbb élelmiszerrendszerek kiépítését és az élelmezésbiztonság növelését. Ez az elképzelés magas szintű támogatást kapott, ideértve az EU mezőgazdasági biztosát, Janusz Wojciechowskit és Emmanuel Macron francia elnököt.

A helyi gazdaságra gyakorolt pozitívumokat elsősorban multiplikátor (tovagyűrűző) hatások alapján) képzelik el. A szakirodalom a helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan a multiplikátorok négy típusát különbözteti meg.

  • A kibocsátási multiplikátor a helyi értékesítés (mint kibocsátás) változását méri egy pénzegységnek (például 1000 forintnak) megfelelő keresletnövekedés hatására.
  • A foglalkoztatási multiplikátor azt méri, hogy egységnyi pótlólagos keresletnövekedés hány új munkahelyet generál.
  • A jövedelem multiplikátor a helyi élelmiszertermelésben dolgozók jövedelmi változásait számszerűsíti a kereslet egységnyi növekedése esetén.
  • A hozzáadott érték multiplikátor pedig a hozzáadott érték alapján méri az ágazat teljesítményét a teljes kibocsátás helyett (az összes vállalkozás hozzáadott értéke egy államban egyenlő a bruttó nemzeti termékkel).

A kutatás során az angol nyelven publikált, referált, eredeti közleményeket gyűjtöttük össze, amelyek 2000. január 1-je és 2019. december 31-e között jelentek meg. A különböző keresőmotorok által talált közlemények száma első körben tízezer fölött volt. Az így kapott találatokat több körben alaposan átvizsgáltuk. A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy noha a lehetséges multiplikátor hatások tényét szinte készpénznek veszi a nemzetközi szakirodalom is, összesen csak 25 közleményt találtunk, amely megpróbálta számszerűsíteni a helyi élelmiszerek multiplikátor hatását."

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. április 3.

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2021 Május

Kiemelt híreink

Call for Papers - 12th Annual Financial Market Liquidity Conference - Budapest, Hungary 11-12th November 2021

Call for Papers - 12th Annual Financial Market Liquidity Conference - Budapest, Hungary 11-12th November 2021 The Department of Finance, Corvinus University of Budapest and the Game Theory Research Group, Centre for Economic and Regional Studies are organizing the Annual Financial Market Liquidity Conference for the twelfth time. This year, Corvinus University of Budapest hosts the conference both onsite as well as on a virtual conferencing platform allowing for a hybrid and flexible format.

Egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai? - Szigetvári Tamás válaszol a Portfolio KRTK Blogjában

Egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai? - Szigetvári Tamás válaszol a Portfolio KRTK Blogjában Tíz éve, 2011 tavaszán rengette meg az arab tavaszként aposztrofált forradalmi hullám a Közel-Kelet és Észak-Afrika autoriter rezsimjeit. A Tunéziában kipattant szikra Egyiptomban, Líbiában, Jemenben, Szíriában és Bahreinben is komolyan megrengette az addigi politikai berendezkedést, de szinte az összes arab országban a kormányzat elleni tüntetésekhez, utcai demonstrációkhoz vezetett. Az arab tavasz elsődleges oka a romló életkörülményekben, a perspektívák hiányában volt keresendő – de vajon egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően változott-e a helyzet, javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai?

Fertő Imre és Štefan Bojnec cikke megjelent a NEW MEDIT szakfolyóiratban

Fertő Imre és Štefan Bojnec cikke megjelent a NEW MEDIT szakfolyóiratban Published online: 6 April 2021 in New Medit, A Mediterranean Journal of Economics, Agriculture and Environment, Vol 20 N. 1 (2021)

További híreink »