Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez? - Fertő Imre, Benedek Zsófia és Szente Viktória írása a Portfolio KRTK Blogjában

2021.04.04 | 13:53
Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez? - Fertő Imre, Benedek Zsófia és Szente Viktória írása a Portfolio KRTK Blogjában

A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?

"Nem meglepő, hogy koronavírus válság idején megnőtt a helyi élelmiszerek termelését és fogyasztását támogató kezdeményezések száma, mint egy olyan megoldás, amely segíti az ellenállóbb élelmiszerrendszerek kiépítését és az élelmezésbiztonság növelését. Ez az elképzelés magas szintű támogatást kapott, ideértve az EU mezőgazdasági biztosát, Janusz Wojciechowskit és Emmanuel Macron francia elnököt.

A helyi gazdaságra gyakorolt pozitívumokat elsősorban multiplikátor (tovagyűrűző) hatások alapján) képzelik el. A szakirodalom a helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan a multiplikátorok négy típusát különbözteti meg.

  • A kibocsátási multiplikátor a helyi értékesítés (mint kibocsátás) változását méri egy pénzegységnek (például 1000 forintnak) megfelelő keresletnövekedés hatására.
  • A foglalkoztatási multiplikátor azt méri, hogy egységnyi pótlólagos keresletnövekedés hány új munkahelyet generál.
  • A jövedelem multiplikátor a helyi élelmiszertermelésben dolgozók jövedelmi változásait számszerűsíti a kereslet egységnyi növekedése esetén.
  • A hozzáadott érték multiplikátor pedig a hozzáadott érték alapján méri az ágazat teljesítményét a teljes kibocsátás helyett (az összes vállalkozás hozzáadott értéke egy államban egyenlő a bruttó nemzeti termékkel).

A kutatás során az angol nyelven publikált, referált, eredeti közleményeket gyűjtöttük össze, amelyek 2000. január 1-je és 2019. december 31-e között jelentek meg. A különböző keresőmotorok által talált közlemények száma első körben tízezer fölött volt. Az így kapott találatokat több körben alaposan átvizsgáltuk. A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy noha a lehetséges multiplikátor hatások tényét szinte készpénznek veszi a nemzetközi szakirodalom is, összesen csak 25 közleményt találtunk, amely megpróbálta számszerűsíteni a helyi élelmiszerek multiplikátor hatását."

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. április 3.

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »