Hogyan befolyásolják a hírek az oltási hajlandóságot? - Bíró Anikó és Szabó-Morvai Ágnes írása a KRTK blogban a Portfolion

2021.05.31 | 13:27
Hogyan befolyásolják a hírek az oltási hajlandóságot? -  Bíró Anikó és Szabó-Morvai Ágnes írása a KRTK blogban a Portfolion

A WHO 2019-ben a 10 egészségre legveszélyesebb globális fenyegetés közt listázta a oltási bizonytalanságot (vaccine hesitancy), amely a vakcináktól való idegenkedést, illetve azok visszautasítását is magában foglalja. Hiába ez a legegyszerűbb és legolcsóbb módja bizonyos betegségek elkerülésének, mégis sokan ellenzik, ami világszintű problémákhoz vezethet. Vajon a média képes-e arra, hogy rávegyen minket az oltásra? A kérdést a koronavírus elleni oltás elérhetővé válása különösen aktuálissá teszi.

"Kétféleképpen is befolyásolhatja a média a gondolkodásunkat az oltással kapcsolatban: egyrészt információval szolgálhat az oltásról (feltéve, ha nem sokkhatást szeretnének az adott cikkel elérni, hanem ténylegesen tájékoztatni), másrészt pedig közvetlen hatása lehet a viselkedésünkre, tehát jelen esetben az oltóanyagok felvételére. Utóbbi akkor történhet meg, ha a média hatására túlbecsüljük az elenyésző valószínűségét annak, hogy a betegség érinthet minket, illetve gyermekünket (Magyarországon évente 33 és 70 fő közt alakultak az esetszámok 2006 és 2017 között), valamint, ha a cikkekben leírt esetek sokk-faktora elegendő mértékben hat ránk."

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. május 31.

Bíró Anikó és Szabó-Morvai Ágnes a KRTK Lendület Health and Population Kutatócsoportjának munkatársai.

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »