Ha a munkába járókat oltanák, azzal mindenki jól járna - Czaller László, Tóth Gergő és Lengyel Balázs cikke a KRTK Blogban

2021.04.23 | 14:34
Ha a munkába járókat oltanák, azzal mindenki jól járna - Czaller László, Tóth Gergő és Lengyel Balázs cikke a KRTK Blogban

A COVID-19 járvány megtanított bennünket arra, hogy a fertőzési kockázatok csökkentését célzó mobilitási korlátozások hatalmas gazdasági költséggel járnak. Ezért a legtöbb országban a munkába járás kivételt képez a korlátozások alól. Az otthoni munkavégzés elterjedése mellett tömegek járnak továbbra is dolgozni a járvány hullámai alatt is, ami jelentős különbséget teremthet a fertőzési kockázatokban. Ugyanakkor az oltási tervekben egyelőre nem, vagy csak korlátozottan jelent meg a munkába járók prioritása. Írásunkban arra mutatunk rá, hogy a munkába járók oltása gazdasági érdek, ami az otthon dolgozók munkája szempontjából is fontos.

"Az eredményekből az látszik, hogy az esetek többségében (70-80%), amikor a munkába járók fertőzési kockázata magasabb az otthon dolgozókénál, a munkába járókat szükséges oltani, különösen, ha az oltóanyag csak a foglalkoztatottak 20 százalékának beoltására elég."

Czaller László, Tóth Gergő és Lengyel Balázs tanulmánya angolul érhető el itt.

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2021 Július

Kiemelt híreink

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében

Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.

További híreink »