Egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai? - Szigetvári Tamás válaszol a Portfolio KRTK Blogjában

2021.05.05 | 09:34
Egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai? - Szigetvári Tamás válaszol a Portfolio KRTK Blogjában

Tíz éve, 2011 tavaszán rengette meg az arab tavaszként aposztrofált forradalmi hullám a Közel-Kelet és Észak-Afrika autoriter rezsimjeit. A Tunéziában kipattant szikra Egyiptomban, Líbiában, Jemenben, Szíriában és Bahreinben is komolyan megrengette az addigi politikai berendezkedést, de szinte az összes arab országban a kormányzat elleni tüntetésekhez, utcai demonstrációkhoz vezetett. Az arab tavasz elsődleges oka a romló életkörülményekben, a perspektívák hiányában volt keresendő – de vajon egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően változott-e a helyzet, javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai?

Nem ezt várták - Arab gazdaságok tíz évvel az arab tavasz után

Szigetvári Tamás

"Az észak-afrikai és közel-keleti autoriter államok évtizedek óta alapvetően hasonló berendezkedéssel működnek, korlátozott szabadságjogok mellett viszonylag széles körű szociális biztonságot teremtettek, az alapvető szükségletek elérhetőségét jelentős szubvencionálással biztosították. Amikor mindenképpen megszorítások váltak szükségessé, akkor ügyes alkukkal igyekeztek megőrizni a társadalmi békét. A korábban működőképes modell 2011 elején azonban váratlanul bedőlt, ami mögött több tényező is közrejátszott. Az egyik legjelentősebb ezek közül a szubvenciókra építő árrendszer ellehetetlenülése volt: a világpiaci élelmiszer- és energiaár-emelkedése, amit keresleti oldalon a feltörekvő piacok emelkedő fogyasztása, kínálati piacon a korlátozott kapacitások és az alternatív igények, így például a bioüzemanyag-gyártás is gerjesztettek, „begyűrűzött” az arab országokba, és a politikai rendszer legitimációját biztosító alacsony árak emelkedni kezdtek.

A lázongások kezdetén az első reakció a korábban megszokott volt: a bérek, a szociális juttatások és az állami árszubvenciók erőn felüli növelése. A korábban bevált autoriter alku – miszerint az ember tele szájjal nem beszél – azonban nem működött tovább. A fiatalabb (tájékozottabb) generációk számára az alku elfogadhatatlanná vált, nem volt összeegyeztethető a szabadságról, a méltóságról, a társadalmi igazságosságról alkotott elképzeléseikkel."

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. május 4.

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

31
1
2
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2021 Június

Kiemelt híreink

A vidéki Magyarország a pandémia korában – IX. Falukonferencia 2021. szeptember 22-24-én - Felhívás!

A vidéki Magyarország a pandémia korában – IX. Falukonferencia 2021. szeptember 22-24-én - Felhívás! A rendezvény közös gondolkodásra hívja a kutatókat, gyakorlati szakembereket és a döntéshozókat annak érdekében, hogy a COVID-19 utáni világ fenntartható megoldásokkal épüljön újjá a vidéken élők és ott vállalkozók tartós boldogulása érdekében. A résztvevők előadásai és a panel beszélgetések/viták, valamint a felkért plenáris előadók e cél megvalósulása érdekében mutatják be a vidéki szereplőknek a COVID-19 járvány alatt tett erőfeszítéseit, a pandémia következtében elszenvedett károkat, azok tartósnak bizonyuló hatásait továbbá a post-COVID időszakra előre vetíthető forgatókönyveket, az azok szolgálatába állítható helyi erőforrásokat és fejlesztési eszközöket.

Megjelent a The Hungarian Labour Market 2020 - Szerkesztette: Fazekas Károly, Elek Péter és Hajdu Tamás

Megjelent a The Hungarian Labour Market 2020 - Szerkesztette: Fazekas Károly, Elek Péter és Hajdu Tamás The Hungarian Labour Market Yearbook series was launched in 2000 by the Institute of Economics, in order to report on the processes and latest trends of the Hungarian labour market and employment policy, and provide an in-depth analysis of a particular subject each year. In compiling the content of each yearbook, the intention of the editorial board is to deliver relevant and useful information on the labour market trends and the legislative and institutional background of employment policy in Hungary, and on the latest findings of Hungarian and international research studies.

Ricz Judit szerzőtársakkal írt könyvfejezete megjelent a The Visegrad countries and Brazil című kiadványban

Ricz Judit szerzőtársakkal írt könyvfejezete megjelent a The Visegrad countries and Brazil című kiadványban In: Nagy, S. Gy. ed.: The Visegrad countries and Brazil. Ludovika University Press, Budapest (2021) 37-58.o.

További híreink »