Mit keres egy közgazdász az iskolában? - Horn Dániel válaszol az Elemző Közgazdász videósorozat évadzáró epizódjában
2021.02.02 | 14:10Kutatónk a Portfolion arról is beszél, hogy az oktatáspolitikai döntések megalapozásához a közgazdaságtani kísérletek nagy segítséget nyújthatnak. Ezek a kutatások például választ adhatnak arra, hogy milyen következményei vannak annak, hogy a fiúk és a lányok eltérő mértékben versengő típusok, és (részben) akár a nemek közötti béregyenlőtlenségekre is. Horn Dániel szerint a közgazdaságtan a társadalom számtalan területének vizsgálatára ad megfelelő eszközöket, ezért a gazdaságtól látszólag távol eső témák elemzésében is hatékony, egyedi látásmódot nyújthat.
Tovább olvasom »
Karcolás vagy sebhely? - Kockázatvállalás a pandémia idején - Kiss Hubert János cikke a KRTK blogban a Portfolion
2021.01.31 | 06:30Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a COVID-19 kapcsán az, hogy miben és hogyan változtat meg minket. Ebben az írásban azt szeretném körüljárni röviden, hogy a COVID-19 járvány következtében fellépő általános bizonytalanság (elveszítem-e a munkahelyemet? elkapom-e a vírust? mikor lesz oltás?) hogyan érinti az emberek kockázatokkal szembeni attitűdjét. A kockázatvállalási hajlandóság számos döntésünkben szerepet játszik. Például a biztonságot jobban értékelő emberek a megtakarításaik kisebb hányadát fektetik bizonytalan részvényekbe, illetve ők hajlamosabbak olyan munkahelyeket választani, amely biztonságosabbak az elbocsátás szempontjából.
Tovább olvasom »
A gyermeknevelés, mint befektetés? - A szülői felelősségek átalakulása - Kovai Cecília és Szőke Alexandra írása a KRTK Blogban a Portfolion
2021.01.27 | 11:06A szülővel együtt aludjon a gyermek, vagy külön? Hagyjuk sírni vagy vegyük fel? Melyik óvodát válasszuk? Melyik iskola lesz a legmegfelelőbb? Milyen programok segítik legjobban fejlődését? – olyan kérdések ezek, amelyek 20-30 évvel ezelőtt még kevesebb téttel bírtak, a mai szülők számára viszont létfontosságú választásokká váltak. A szülőséggel és gyermekneveléssel foglalkozó kutatások már a 90-es évek végétől jelzik, hogy jelentős átalakulások zajlanak a gyermeknevelés terén. A változások nagyban átírják a szülőkkel szemben támasztott elvárásokat, magát a szülő-gyermek viszonyt, valamint az állam és a gyermekes családok kapcsolatát. A változásokat a kutatók szélesebb, globális léptékű gazdasági és politikai folyamatokkal kapcsolják össze, amelyek a nemzet-állami politikákon keresztül leszivárognak a magánélet egyik legintimebb szférájába: a gyermeknevelés hétköznapi gyakorlataiba.
Tovább olvasom »
Csillapított forgalom, kulturált közterület, élhető település - Fleischer Tamás írása az Ellensúly közéleti folyóiratban
2021.01.25 | 13:38Szükséges-e a budapesti forgalomcsillapítás és a sebességhatárok csökkentése? Mennyi időt és milyen eszközzel utaznak a fővárosiak? Milyen pozitív hozadéka lehet a forgalom csillapításának? Fleischer Tamás építőmérnök, közgazdász a forgalomcsillapítás szükségességét indokló háttér, vagyis a közlekedés és a települések fejlődését alakító folyamatok szemszögéből tárgyalja a beavatkozásokat. Az írás az Ellensúly 2020/3-4. összevont számában jelent meg.
Tovább olvasom »
Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok? - Reizer Balázs és Károlyi Róbert Viktor írása a Portfolio KRTK blogjában
2021.01.22 | 14:45A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?
Tovább olvasom »
Az egész ország megérzi, ha a Dunaferr bedől - Páger Balázs és Deák András írása a Portfolio KRTK blogjának új bejegyzésében
2021.01.21 | 08:11Az elmúlt hetekben (hónapokban) számos médium adott hírt a Dunaferrt érintő nehézségekről, amelyhez mindenképpen kapcsolódik egy nyilvánvaló a tény: ha a gyár gondban van, annak nagyon komoly hatása lesz Dunaújvárosra és közvetlen térségére. A következő hónapok talán legjelentősebb kérdése, hogy a város és térségének gazdasága továbbra is építhet-e a gyárra, vagy adott esetben olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyeket az ózdi vagy diósgyőri vas- és acélgyártás fokozatos eltűnése okozott az elmúlt évtizedekben.
Tovább olvasom »
Eseménynaptár
Kiemelt híreink
Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében
Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.
- 2021.07.28.
- Tovább olvasom
Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban
Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.
- 2021.07.28.
- Tovább olvasom
Pályázati felhívás intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet intézetigazgató munkakör betöltésére a KRTK Regionális Kutatások Intézetében. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. szeptember 15. Az intézetigazgató jogállása: a tevékenységét munkaviszony keretében, kutatói munkakörhöz tartozó feladatok mellett látja el. Az intézetigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása a Kutatóközpont főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Az intézetigazgató munkaköre határozott időre, legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra szól.
- 2021.07.26.
- Tovább olvasom